Bevallom a környék erdeivel a kapcsolatom évek alatt minimálisra redukálódott. Úgy vélem, ezzel a többség így van. Valamikor 23 éve, amikor idekerültem még ismertem Domokos Tibi bácsit, volt ferences rendi szerzetest, akinek szívügye volt a kálvária-dombi kápolna és környéke. Szemétszedések, kirándulások jöttek, 2 éve még számháborúztam ott az osztályommal. Aztán semmi. Ahogy sokan mások mentem a dolgom után, rá-ránéztem környezeti értékeinkre, láttam a halmozódó szemetet, haladtam tovább.

Talán most valami újra elindult. Mint kiderült, mások is érzékelik helyi természetes értékeink megcsappanását és romlását, de néhányan tenni is akartak a még megvédhető fák, növények, állatok érdekében. Siposné Ruff Irén, Mester és Winkler egy szelíd és civil kezdeményezéssel álltak elő. Céljuk megmozgatni Taksony és Dunaharaszti lakosságát, kivinni őket a helyi "vad" természetbe, szakemberek segítségével megmutatni, milyen rejtett kincseket tartogat nekünk a "Csatipart" és környéke, a Hókony, a Korhány és egyéb területek. Tervük bemutatására és a környezeti problémák megvitatására egy  fórumot hírdettek meg, ahol Taksonyból és Dunaharasztiból közel 40 lakos, intézményvezető és különböző civil szervezetek képviselője gyűlt össze a taksonyi általános iskola egyik tantermében. Az erdők fogyásáról, a terjeszkedő agglomeráció pusztításáról, a kavicsbányák szaporodásának veszélyeiről meghívott vendégeket kérdezhettünk.

A Pilisi Erdőgazdaság meghívott erdésze a szakma felől közelített. Elmagyarázta, hogy ahol most erdőket látunk, ott természetes körülmények közt csak néhány kisebb facsoport nőhetne. A talaj minősége ugyanis katasztrófálisan rossz, erre ráadásként a közelben nyakra-főre létesített kavicsbányák, s a kialakult bányatavak miatt a növényzet nem juthat elegendő vízhez, mivel a talajvíz szintje 1-2 m-t süllyedt. Meglátása szerint a taksonyi és haraszti erdők állományát értéktelen, tájidegen fák (akác, nyár, luc) alkotják. Mindezek miatt a pusztulásuk folyamatos, elkerülhetetlen. Az erdők művelése gazdaságtalan, csak tarvágással és újratelepítéssel megoldható. A 2004-es agglomerációs törvény értelmében azonban erdő helyén, csak erdő telepíthető, ezért új és új csemetéket fognak ültetni. Vegyes érzelmekkel hallgattuk.

Hamarosan kiderült, hogy a helyiek ezeket a környezeti változásokat másként ítélik meg. Winkler László vadászként behatóan ismeri a környéket és számos értékes, védelemre érdemes területet talált Taksony határában. Társával évek óta küzd a hivatalos védettségért, sajnos eddig eredménytelenül. Dr Sziráki György - aki most nem tudott jelen lenni - évek óta kutatja Haraszti külterületeinek természeti értékeit, (fokozottan veszélyeztetett un. vöröslistás növények élőhelyeit fedezte fel) tudása e témakörben felbecsülhetetlenül értékes. Jelen voltak a teremben a Taksonyi Faluszépítők és a Lokálpatrióták Egyesületének képviselői is, továbbá az összefogást hangsúlyozták a Dunaharaszti Környezetvédők Egyesületének tagjai is.

A két település egymásra talált. Taksony polgármestere hitet tett a kezdeményezés mellett s kijelentette, megakadályozza további bányatavak létesítését. Mindenki egyetértett abban, - amire a cikk címe is utal - hogy a természetet nem az otthonunktól 100-200 vagy 1000 km-re kell védeni és kikapcsolódás gyanánt felkeresni, hanem az elérhető távolságban adott értékeket, természetközeli helyeket kell megismerni, látogatni, védeni és gyermekeinkkel megszerettetni, amíg még itt vannak. Ennek szellemében a kezdeményezők meghírdettek egy 3-4 alkalomból álló, a környéket felfedező túrasorozatot, amelyet Dr Sziráki György vezetésével bonyolítanának le.

Mindent nem lehet egyszerre megbeszélni, megoldani. Maradt még gondolat és megváloszalatlan kérdés.
Például milyen ütemű lesz a favágás, felújítás? Mit tehetünk a fák csonkolása és lopása ellen?
Hogyan érhetjük el, hogy az emberek a helyi erdőkben ne a szemét lerakóhelyeket lássák, hanem a kikapcsolódás, feltöltődés természetes környezetét.
Taksonyban és Dunaharasztin  miért apadhat folyamatosan az erdő és hová tűnik a homokdomb az erdő alól a Kálvária mellett? Itt a domboldalban minden évben fokozottan védett parti fecske kolónia fészkel. Kb. 20 méterrel a Kápolnától, az út másik oldalán található területeket - a holtág élővilágát védendő - Natura 2000 védettség alá helyezték.
Ha a Kálvária domb védett, de Taksony és a Csatorna felől is ütemesen fogy az erdő, akkor végül 200 m2-en már mit lehet megvédeni?
Sok a kérdés, a bizonytalanság, a tennivaló. Legfontosabb mégis az, hogy a 2 település lakói, civil mozgalmai rátaláltak egymásra, s hogy lehetőség nyílik szakavatott vezetésével megismerni környezetünket. A kezdeményezést köszönjük, remélem sokan csatlakoznak hozzá.

Vásárhelyi Gabriella tanár,
az első HTT előkészítő fórum résztvevője